Intézményi Művészeti
Diák köri Konferencia.
A
rajz tanszék keretein belül
meghirdetett IMDK (TDK változata:) pályázatára beadott munkáim harmadik, második, illetve első helyezést értek el.
A kiállításra 6 festményt (amit kettesével sorozatba
állítottam), 5 fényképet (melyek szintén
sorozatok voltak), 1 nagy méretű grafikát, valamint két szobrot adtam be. Ebből a zsűri
bent tartott 2 festményt , 1 grafikát, 1 szobrot és egy fotót, valamint készítettem a megnyitó napján egy akció festést, melynek létrehozására a közönség tagjait is bevontam.
Ezek a képek hozták meg nekem az első komolyabb elismerést, aminek nagyon örültem, de ami nekem sokkal fontosabb volt, végre látni a képeimet igényesen bekeretezve,
kiállítás kész állapotban.
Talán sorrendben haladva:
Megosztott harmadik helyezést az AKCIÓ
FESTÉS KAPTA:



Óriási mérete miatt sajnos nem tudtam egyben lefotózni, de
így is jól kivehető részleteiben.
Munkám lényege, hogy úgy készüljön el a mű, hogy miközben festem a képet addig a közönség, aki figyelemmel
kíséri a kép elkészítésének folyamatát, a lámpák előtt állva különböző árnyékot vet a papírra, melyet én
modellként használok fel az alkotáshoz. Ezzel a közönség nem pusztán szemlélője, hanem szerves része, alkotója is.
Sajnos tapasztalatlanságom és a közönség bátortalansága miatt (mely az én határozatlanságomból adódik), nem volt elég rugalmas az akció.
A festést eredetileg
usb lapokra terveztem, de sajnos nem sikerült beszereznem a
őket. Azért lettek volna jobbak a
, mert vastag ecsettel, valamint hengerrel lehetett volna
diszperzitet is alkalmazni a munkához, ami sokkal
látványosabbá tette volna.
Leszámítva a technikai nehézségeket így is sikerült véghezvinnem az ötletet.
2. Helyezést a Házak című szobrom kapta.





Egymásra dobált épületek,
épület részletek, melyek zsúfolt hatást adnak, valamint egy olyan konstrukciót lehet érezni, mintha ezeknek az épületeknek egymásra tornyosulása során egy olyan egyensúlyi állapot lenne jelen, amit a véletlen hozott létre. Az ötletet és a motivációt egyrészt Montenegróban a
kotori óváros zsúfolt
utcái, sikátorai, valamint kőből épített házai adták, másrészt Budapest utcái, óriási épületeinek rozoga állapota, a pesti élet dinamikus rohanása, melyben az ember parányinak és jelentéktelennek érzi magát mely mindig egy furcsa érzést vált ki belőlem.
Az 1. helyezést az Ember! című 1,40x3,60m-es
grafikám kapta.
Ez is az akció festéshez hasonlóan az árnyékokból indul ki, de itt
rendezettség figyelhető meg a kompozíción. Ami izgalmassá teszi számomra az az alakok merész kivágása,ahogyan kifutnak a képből, a
kontúrok váltakozása, valamint az egymáson lévő alakok
melyek dominanciája nem teljesen egyértelmű.
